Sziasztok!
Egy nagyon kedves Ismerősömtől hallottam erről az oldalról... és nagyon örülök neki, hogy Rátok találtam :)
A mi kiskutyánk Marcipán 6,5 hetes kora óta van velünk... Akkor még Budaörsön laktunk, és Győr mellé
egy kis faluba mentünk Érte! Életünk egyik legszebb útja volt... :)
Még három kiskutya volt a vizslamami mellett, és mikor odaértünk a Gazdijuk mondta, hogy válasszunk...
Én már itthon is mondtam, hogy a Kutyusnak kell választania... nem nekünk... És ez így is lett!
Amint odaértünk, Marcipán (aki ekkor még nem tudta hogy Ő Marcipán) :) célegyenesen felém rohant,
beugrott az ölembe... és onnan már el sem mozdult... Akkor már tudtam, hogy mindig Őt kerestem!!!
Hazáig alukált a pocimon (akkor ugyanis már 24 hetes kismama voltam a Picur babánkkal)...
Marcipán nagyon- de nagyon tud aludni :)
Hihetetlen pózokat vesz fel... és mindig elkápráztat minket...
Az életünk 180 fokot fordult... teljesen másként rendeztük be az életünket...
Jön velünk mindenhová... mindent úgy tervezünk, hogy Ő is ott legyen!
Ha nem vihetjük... mi sem megyünk! Ez így van rendjén... hisz Ő teljes jogú családtag... Ő a mi harmadik Fiunk!
El sem tudnám már képzelni Nélküle az Életünket...
Ezt mondjuk olykor (vagy mindig?) ki is használja a Drága... :)
Akkor csatolom a képeket... melyek magukért beszélnek :D
Próbálom időrendbe tenni... :)
A következő levelem pedig a gyermek-vizsla blogba megy majd :) Mert két gyermek mellett egy Vizsla... maga a Főnyeremény :D
Állatbaráti szeretettel és üdvözlettel: Andrea és Péter